HARRY POTTER ÉS A MÁGIKUS NÖVÉNYEK KERTJE

A Harry Potter-könyvek (és immáron -filmek) egyre növekvő népszerűségét látva nem tudtuk megállni, hogy ne induljunk mi magunk is felfedező útra a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola környékén.

Kiderítettük, miféle fantasztikus és kevésbé fantasztikus növényekkel fűszerezte az írónő, J. K. Rowling a varázslótanonc Harry kalandjait, avagy hogyan keveredik a valóság és a fikció a Roxfort falai között. Lássuk az eredményt!

Aszfodélosz - az élő halál eszenciája 

- Mit kapok, ha ürömteába őrölt aszfodéloszgyökeret keverek ? - teszi fel a kérdést az első bájitaltanórán az ellenszenves Piton professzor. Harrynek a leghalványabb fogalma sincs (mivel a tudálékos Hermionéval ellentétben nem tanulással töltötte a nyarat).

Így a professzor maga adja meg a választ: az üröm és az aszfodélosz keveréke altató hatású, olyannyira, hogy az élő halál eszenciájának is nevezik.  

Bár mindkét növény megtalálható a természetben, hatásmechanizmusuk igencsak eltér a fent leírtaktól. Az aszfodélosz (jobbra) a liliomfélék családjába tartozik, gyökere izzasztó és vízhajtó hatású.

Az üröm kivonata az emésztésre és a keringésre hat serkentőleg. Aromás illatú növény, belőle készül az abszint, a múlt századi francia festők kedvenc alkoholtartalmú itala.

Sisakvirág vagy farkasölőfű?

- Mi a különbség a sisakvirág és a farkasölőfű  között ? - teszteli tovább Piton professzor Harry tudását.

A válasz ezúttal is elmarad, így Piton kénytelen maga elárulni: a kettő egy és ugyanaz. Ebrontófűnek avagy Aconitumnak is nevezik.

A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) rendkívül dekoratív növény, de ugyanennyire mérgező is. Csak külsőleg alkalmazható, akkor is idegeredetű fájdalmak - reuma, idegzsába - esetén. Bükkös, tölgyes erdeinkben mi is találkozhatunk vele.

Abesszíniai aszúfüge - csak Roxfortban kapható 

A másodéves Harry és társai a kalaplengető gombák tanulmányozása mellett az abesszíniai aszúfügék ritkítását kapják feladatul Bimba professzor gyógynövény-tanóráján. 

Erről a növényről bővebb leírást bizonyára csak a roxforti botanikakönyvekben olvashatnánk, ugyanis ez a gyümölcs Rowling  kisasszony képzeletének szüleménye.

Boszorkányfű

A roxfortosok egyik kötelező olvasmánya, az Ezer bűvös fű és gomba említi.

A valóságban is létezik, erősfű vagy nagyezerjófű néven is ismert.

A nagyezerjófű (Dictamnus albus) nálunk védett növény. Leveleiből emésztésjavító és idegerősítő főzet készíthető.

Disznópázsit -  egy százfűléfőzet-összetevő

A disznópázsit - a meghajtófűvel együtt - a Leghatóbb ördöngös italoc című bájital-receptkönyvben az emberi transzformációt előidéző százfűlé-főzet egyik összetevőjeként szerepel. Harry és barátai a második részben maguk is megpróbálkoznak a bonyolult főzet elkészítésével.

A madárkeserűfű (Polygonum aviculare) - másnéven disznópázsit - ha nem is alakít át, de szaponintartalmának köszönhetően köptetőként kiválóan alkalmazható.

Fúriafűz - az ostoros

A varázslóiskolához tartozó birtokon álló barátságtalan, agresszív növény a nevéhez méltóan ostorszerű ágcsapásokkal igyekszik távol tartani magától mindenkit, aki a közelébe merészkedik. Hogy pontosan milyen célból is ültették a fát, a harmadik részben derül ki: a gyökerek közt titkos alagút bejárata található, amely a varázslók lakta Roxmorts Szellem
Szállásához vezet.

A fúriafűz egy újabb olyan növény, amely a ráruházott emberi (női?) tulajdonságok által válik mesebelivé. A szomorúfűz ismert növény, de hogy ágai ellenségesek lennének... Ezt mindenki döntse el saját maga. 

Indacus toxicus 

- Vigyázzatok az Indacus toxicusszal, mert épp nő a foga! - figyelmezteti Bimba professzor a mennyezetről lelógó esernyő méretű virágoktól illatozó 3. sz. üvegházban tanítványait.

Az indáival a kiszemelt áldozatához észrevétlenül, alattomosan araszoló, hegyes levelű, sötétvörös növény hatásos ellenszere - ahogy azt a tanárnő rögtön szemlélteti is - a jól irányzott, lendületes pofon.

Ördöghurok - nem enged a szorításból

A három jó barát, Harry, Ron és Hermione az első részben küzdenek meg a rájuk tekeredő mágikus növény szorításával. Minél elszántabban küzd a sötét, nyirkos helyeket kedvelő ördöghurok csapdájába esett áldozat, a kígyószerű indák annál szorosabbra fonódnak körülötte. A fogoly csak úgy szabadulhat, ha ellazul, ekkor a vendégmarasztaló kacsok szorítása is enged.

Mind az Indacus toxicus, mind az ördöghurok a képzelet szüleménye, valódi növények ennyire alattomosak azért mégsem lehetnek...

Töklámpás - a nagyterem dísze 

Hagrid, az iskola vadőre a kunyhója mögötti zsebkendőnyi veteményeskertben nevel tököket, amelyek - bár az óriást mindenféle varázslástól eltiltották - valamilyen csoda folytán mégis hatalmasra nőnek.

Az iskola nagytermét minden évben halloweenkor a magasban lebegő, emberi arcot formázó, kivájt sütőtökök díszítik. A tökök belsejébe helyezett mécsesek kellően hátborzongató hangulatvilágítással szolgálnak. A könyvek szerint a diákok szívesen fogyasztanak töklevet. A meleg júniusi napokon különösen üdítő a jégbe hűtött töklé.

Mandragóra - sikolya halált okoz

Nem tehetjük meg, hogy a második rész kapcsán említést ne tegyünk a gyógynövénytanórák mélyen önérzetes növényéről, a mandragóráról, amelynek fiatal példányai az írónő fantáziájában az átültetés ellen kézzel-lábbal tiltakozó, fülsiketítően visítozó, ráncos csecsemőként jelennek meg.

A valóságban is létező, a maszlagfélékhez tartozó, bódító hatású, mérgező, de gyógyszerként is használatos alapanyagot adó mandragóra a középkorban különböző boszorkánykenőcsök és szerelmi bájitalok fő összetevője volt. A babona szerint azonban csak akkor fejtette ki hatását, ha különleges körülmények között gyűjtötték: éjjel, akasztott ember lába alól kellett szedni!